Gluténérzékenység: a 8 leggyakoribb tévhit és félreértés

A gluténérzékenység egy autoimmun betegség, mely manapság sajnos egyre többeket érint. Bár a szó sokak számára nem ismeretlen, mégis még mindig sok tévhit tartja magát ezzel a betegséggel kapcsolatban. A következőkben a leggyakoribb tévhiteket és félreértéseket mutatjuk be.

A gluténérzékenység és a gabonaallergia vagy búzaallergia egy és ugyanaz

Ez egy gyakori hiba, hogy ezt a két betegséget egyként azonosítják, pedig két külön problémáról van szó. A búzaallergia esetében ugyanis a fő kiváltó ok a búzában lévő albumin, glutén és globulin nevű fehérjék.

Mivel a tünetei általában általános allergiás tünetek, ezért könnyen összetéveszthető más allergiákkal, betegségekkel. A gluténérzékenység esetén viszont jellemzően csak a gluténre érzékeny valaki, és a betegség is könnyebben azonosítható vékonybél biopsziával és vérvizsgálattal.

A gluténérzékenység csak felnőtt korban alakulhat ki

Sokan hiszik, hogy ha gyerekkorban nem lettek gluténérzékenyek, akkor már nem is lesznek, pedig ez a betegség bármilyen életkorban jelentkezhet.

Természetesen gyermekeknél gyakori, csecsemőknél az első gluténtartalmú ételek elfogyasztását követően fél-egy évben jelentkezhetnek a tünetek, melyek általában fokozatosan mutatkoznak meg. Viszont rengeteg olyan eset van, amikor a tünetek felnőttkorban jelennek meg először.

Örökletes betegség, ha nincs a családba senkinek, akkor védve vagyunk

Vitathatatlan tény, hogy a gluténérzékenységet kiváltó hajlam örökölhető, tehát ha a családban olyan elsőfokú rokon, aki lisztérzékeny, akkor nagyobb ez esély a betegség előfordulására. Ugyanakkor nem igaz, hogy akinek a szülei lisztérzékenyek, akkor ők is azok lesznek. A gluténérzékenység kialakulásában nemcsak a genetikai tényezők játszanak szerepet, hanem az immunológiai és környezeti hatások is.

Ha gyerekkorban jelentkezik a gluténérzékenység, idősebb korra elmúlhat, mert kinőhető

Még mindig tartja magát az a tévhit, hogy a sokéves gluténmetes étrend előbb-utóbb oda vezet, hogy a betegség megszűnik. Ezt sokan arra alapozzák, hogy egyes betegek a megfelelő étrend betartását követően vissza tudták vezetni a glutént az étrendjükbe. A helyzet azonban az, hogy akinek sikerült visszaépíteni a glutént az étrendjébe a diéta után az valójában nem is volt gluténérzékeny, mert ez a betegség nem nőhető ki, nem múlik el, mert élethosszig tart. A diétát szigorúan be kell tartani, különben újra jelentkezni fognak a tünetetek.

A glutén bőrön át is felszívódhat

A glutén egy olyan fehérje, mely a gabonában található meg, az gluténérzékenységet pedig a gluténtartalmú éltelek elfogyasztás váltja ki. Ennek értelmében akkor okoz tüneteket, ha a bélrendszerbe kerül, és onnan szívódik fel, vagyis bőrön át nem képes felszívódni.

 A gluténérzékeny emberek mindig soványak

Az való igaz, hogy a gluténérzékenység súlyváltozást okoz, de ez jelenthet súlygyarapodást is, különösen felnőtt korban, nemcsak kóros soványságot. Ez a tévhit főleg azon alapul, hogy gyerekkorban a gluténérzékenység fejlődési visszamaradást, soványságot okoz, és a lisztérzékeny gyerekek gyakran úgy néznek ki, mintha éheznének.

A gluténérzékenység miatt a vékonybél bolyhai károsodnak, így nem tudják felszívni a megfelelően a tápanyagot, ami tényleg okozhat soványságot, ugyanakkor hormonális gondokkal is együtt járhat ez a betegség, ami pedig súlygyarapodást is eredményezhet.

A gluténérzékenység diagnosztizálásakor érdemes multivitaminok szedni

Hiába szed egy gluténérzékeny beteg vitaminokat, a károsodott bélbolyhok miatt ezek a vitaminok csak részben vagy egyáltalán nem fognak tudni felszívódni. Csak akkor van értelme elkezdeni egy vitaminkúrát, ha már pár hónapja tart a gluténmentes diéta.

A gluténérzékenység gyógyítható

A helyzet az, hogy a gluténérzékenység nem allergia, egy autoimmun betegség, mely sajnos élethosszig tart, tehát nem gyógyítható. A diéta betartásával teljes élet élhető, de hiába tartjuk be szigorúan a diétát, a betegség ettől még nem fog megszűnni, gyógyszeres kezelés pedig egyenlőre nem létezik.